A riport a "Süddetusche Zeitung" 2011. február 15-i számában jelent meg és a "168 óra" átvette.
Erről ifjúkorom egyik vicce jut eszembe, amely szerint:
Brezsnyev elvtárs és Reagan elnök a Bolsoj Tyeatr szimfónikus zenekarának hangversenyének szünetében arról beszélgetnek, van-e országukban antiszemitizmus ?
- Nálunk egyáltalán nincs antiszemitizmus, Reagen úr, hiszen ebben a zenekarban is, amit hallgatunk 11 zsidó zenész játszik, és milyen jól játszanak ! Az Önök New York-i szimfónikus zenekarában hány zsidó van ?
- Nem tudom, hogy van-e. - mondta Reagan.
De vissza a riporthoz:
Fischer Ádám és Schiff András ominózus petíciójáról ez volt a véleménye:
"azt kell mondanom: hogy megállapítsuk és hitelt érdemlően bizonyítsuk, mi is történik Magyarországon, ahhoz Magyarországon kell élni.... Csak ismételni tudom magam: a legtöbb művész nem él Magyarországon. Schiff András például Firenzében él. Nem tartom túl elegánsnak, hogy egy külföldi újsághoz megy panaszkodni. Ha gondom van a kormánnyal, odamegyek, és ott helyben, nekik panaszkodom."
És aki ismeri a régmúltat., az megerősítheti Kocsis véleményét. Egykor három zseniális zongorista indult el a pályán: az egyik mindíg tudta, kinek kell panaszkodni, a másik Firenzében él, a harmadikról még csak nem is hallani.
Ez a három zongorazseni Kocsis, Schiff és Ránki volt....
Szeretjük Kocsis Zoltánt... Már csak azért is, mert félelmetes, ha ő úgy érzi, hogy valaki nem szereti őt vagy jobb nála.